Már nem friss a téma, volt (plusz) egy évünk felkészülni ( köszi NAIH :* ), de úgy tűnik nem igazán használtuk ki. Sok helyen látok hatalmas hiányosságokat, viszont a téma újra aktuális, hiszen elkezdték ellenőrizni a megfeleléseket, ezúttal már nem csak nagyobb vállalatoknál hanem a KKV szektorban is.
Na jó… egyelőre bizton állíthatjuk, hogy ‘nem kezdi ki a szél a mellüket’ a sietségben, mert szúrópróbaszerűen végeznek ellenőrzéseket kapacitás hiányában.
Viszont, ha most azt kérdezed magadtól, hogy “Hé, miért pont én lennék a következő?”, arra egy kérdéssel felek: Miért ne?
Pont most, hogy egyre többen vállalkoznak és szinte minden vállalkozásnak szüksége van legalább minimális online jelenlétre, még inkább bele fognak húzni, amint tudnak.
Na de nem ijesztgetni akarlak, inkább felkészíteni és informálni, hogy ne legyen ebből problémád.
Tehát jöjjön a “mumus”, avagy mi is az a GDPR? – mivel isszák? Aki esetleg még mindig nem tudja pontosan…
A GDPR (General Data Protection Regulation) egy, a természetes személyek személyes adatainak kezelésére vonatkozó törvény, melyet 2016.04.27-én hirdettek ki és 2018.05.25-től lett jogerős, azaz alkalmazandó.
A törvény nem tesz különbséget, hogy egyéni vagy társas vállalkozásról van szó, hány alkalmazottat foglalkoztat a cég, stb. Tehát vonatkozik természetes személyekre, egyéni vállalkozókra, munkavállaló nélküli cégekre is éppúgy nagyobb vállalatokra. Mindenkire, aki adatkezelési tevékenységet végez.
Mi számít adatkezelésnek?
Szigorú értelemben véve már az is, hogy megnézi a weboldalad egy látogató, ugyanis az azonosításhoz szükséges adatokat (IP-cím, munkamenet session/süti) mindenképp vizsgálni kell a működéshez. Szerencsére azért nem olyan vaskalaposak az ellenőrök, hogy ilyen esetben is belekössenek ha nincs semmilyen más adatkezelés, mindazonáltal, akármilyen egyszerű az oldalunk, még ilyen esetben is érdemes lehet feltüntetni a tárhelyszolgáltatónkat, mint adatkezelőt és belevenni a működéshez elengedhetetlen sütik leírását.
ha van például egy kapcsolati űrlapod
véleményt, hozzászólást lehet írni valahova (azonosítással)
regisztrálni lehet az oldaladra
bármilyen követőkódot használsz az oldaladon (Google Analitycs, Search Console, Facebook Pixel, hőtérképpek, stb)
ha bármilyen külső API-t használsz az oldaladon, ahol adatokat lehet megadni (pl Facebook chat)
kvíz, nyereményjáték van az oldaladon (azonosítani kell őket, hogy tudd ki nyert vagy kinél mi az eredmény)
bármilyen kitölthető űrlap vagy kérdőív
Lényegében szinte minden, ahol információt kérünk be, hiszen a legtöbb esetben azonosítanunk kell valahogy a kitöltőt vagy nekünk vagy a külső programnak, amit használunk.
Tévhit, hogy akkor kell csak ezekkel bíbelődni ha nevet, email címet, stb kérünk be, ugyanis nem csak ezekkel azonosíthatók a látogatók. Minden olyan dologra vonatkozik, ahol közvetlen vagy közvetett módon azonosítható a látogató és ez lényegében teljesül abban a pillanatban, ahogy az oldalt meglátogatta valaki.
Érdekes tény, hogy akkor is vonatkozik rád mindez ha semmilyen bevételed nem származik a tevékenységből, pl. hobbiblogolsz.
Bármilyen ilyen esetben a törvény szerint kérned kell az illető hozzájárulását az adatkezeléshez. Ez azt hiszem meg is magyarázza a sütikezelős sávokat és felugró ablakokat.
Mi történik ha nem felelsz meg a GDPR-nak?
Tekintve, hogy az egész a globális és nagy cégek korlátozásai végett jött létre a “kishalakkal kesztyűs kézzel bánnak”.
Először figyelmeztetés és türelmi idő, hogy javítsd a hiányosságokat. Ha nem javítottad a határidőig komoly büntetésekre számíthatsz.
A maximum globális éves forgalom (nem profit) 4%-a vagy a hiányosságoktól függően megszabott büntetés, akár 20 millió euró. Attól függ melyik a több. Kedves, nem? 😛
Bizonyos esetekben kártérítést is kell fizetned…
Hogyan kérhetsz a GDPR-nak megfelelő hozzájárulást az adatkezeléshez?
Mindenek előtt, a szövegnek abszolút közérthetőnek kell lennie. Nem használhatsz jogász nyelvet vagy könnyen félreérthető szövegeket.
A hozzájárulásoknak teljesen elszeparáltan kell működniük az egyes adatkezelési részeknek megfelelően. Nem használhatsz már egy pipálós dobozt pl. az általános felhasználási feltételekhez és az adatkezelés tájékoztatás elfogadásához. Minden információt kérő résznél külön engedélyt kell kérnünk a felhasználótól és tájékoztatnunk kell, hogy akkor és ott mire használjuk fel a bekért adatokat.
A végére hagytam a két legfontosabbat, amiket már komolyabb problémának ítélnek meg.
A hozzájárulásnak önkéntesnek és tevőlegesnek kell lennie. Ezt az jelenti, hogy pl. ha pipálós dobozt használunk, nem lehet előre kipipálva!
A másik nagyon fontos dolog, hogy a hozzájárulás bármikor visszavonható legyen. Amennyiben nincs erre a célra külön űrlapod (nem szükséges), akkor kell lennie valami lehetőségnek a kapcsolatfelvételre (email cím, telefonszám, stb), ahol a felhasználó kérheti adatai törlését.
Természetesen az oldalnak képesnek is kell lennie az adatok törlésére és ez az amit a nagyobb cégek és/vagy tisztességtelen vállalkozók a mai napig előszeretettel elsunnyognak. Törlés helyett csak “flag”-elik a felhasználót.
Konyhanyelven arról van szó, hogy az adatokat nem törlik, csupán az adatbázisban töröltnek jelölik egy kapcsolóval, így nem tudsz már belépni, de az adataid továbbra is megmaradnak.
Ezt a húzást például elég komolyan büntetik…
Ha a fiókod törlése után is kapsz még levelet tőlünk, pl. hírlevelet, akkor biztos lehetsz benne, hogy valójában nem törölték az adataidat.
Ellenőrizhetjük másképp is, hogy az adott oldal valóban törölte-e az információkat rólunk. Kérhetünk jelszó emlékeztetőt vagy visszaállítást az oldalon a korábbi regisztrációnkhoz megadott email címünkre. Ha kapunk, baj van.
Megpróbálhatunk újra regisztrálni a korábban használt felhasználónevünkkel – ez különösen könnyű olyan oldalakon, ahol a név és/vagy email cím megadása után a háttérben lefut az ellenőrzés nemcsak az űrlapot elküldve – és ha azt írja, hogy már foglalt a felhasználó vagy az email cím, szintén tudhatjuk, hogy a törlés valójában nem történt meg.
Sokan használtok WordPress alapú oldalakat, így megnyugtatásotokra közlöm, hogy a WordPress teljesen etikusan jár el. Ha törölsz egy felhasználót, akkor ténylegesen törlődik, az adataival együtt.
A törlés funkció a WordPress-ben: a “Felhasználók” menüpontban a felhasználó(kat)t kijelölés után a fenti vagy lenti legördülőlistában található “Törlés” opciót kiválasztva, majd az “Alkalmaz” gombra kattintva törölhetjük.
Adattakarékosság
Emberi nyelven, arról van szó, hogy nem kérhetünk és egyébként sem célszerű minden adatot csak úgy bekérni a felhasználóinktól, csak ami valóban indokolt.
Ennek a résznek a lényege, hogy ne ju(tha)ss olyan információk birtokába, ami szükségtelen a cél eléréséhez. Erősen kapcsolódik a gondolat az elszeparáltság elvéhez, ezért is kell minden információbekéréshez külön engedélyt kérni, hiszen így könnyedén eldönthető, hogy a bekért adat valóban ahhoz szükséges-e, amit feltüntettél.
Egyszerű példa a kapcsolati űrlapon a kapcsolatfelvételhez bekérheted a látogatód nevét, az email címet és a telefonszámot, akár mindkettőt probléma nélkül, viszont ha bekéred a személyi számát, lakcímét (hacsak nem személyes találkozásról vagy fizikai levelezésről van szó), születési adatait, stb. az már kifejezetten indokolatlan.
Tájékoztatás a kezelt adatokról
Szintén előírás, hogy a felhasználónk bármikor tájékoztatást kérhessen a róla kezelt adatokról és persze kérésére a rendelkezésére is bocsássuk ezeket. A feltételek megteremtése azonos a törlésével, azaz ha nincs rá űrlapunk, kapcsolati lehetőség kell.
Amennyiben ilyen kérést kapunk, WordPress oldal esetében adatait kimenthetjük az “Eszközök” -> “Személyes adatok exportálása” menüpontban, majd elküldhetjük neki. Ha ezen adatait törölni szeretné, de felhasználói fiókját nem, akkor az “Eszközök” -> “Személyes adatok törlése” menüben törölhetjük a kérelmező összes gyűjtött adatát.
Adatkezelési tájékoztató
WordPress-ben adatkezelési tájékoztatónkat a “Beállítások” -> “Személyes adatok védelme” menüpontban állíthatjuk be, hogy melyik oldalunk feladata lesz ez a kiváltság.
Az adatkezelési tájékoztatóban kötelezően fel kell tüntetnünk minden rendszer, szolgáltató, harmadik fél adatait, amit a rendszerünk használ. Pl. a hírlevélküldő rendszert szinte kivétel nélkül külső szolgáltatóval oldják meg és ilyenkor ennek a szolgáltatónak az adatait is fel kell tüntetni (annak ellenére, hogy felelősséget természetesen nem kell vállalnod az ő rendszerükért).
Fontos itt is, hogy közérthető és könnyen értelmezhető legyen a szöveg, ezt a dokumentumot (esetleg némi segítséggel, de) te is megírhatod, ha már tudatában vagy milyen adatokat is kezelsz, milyen céllal, de persze a legjobb ha szakjogász írja meg.
Egy sablon ehhez remek kiindulópont, manapság már sok helyen találni ilyen sablonokat (mi is adunk az általunk készített weboldalakhoz ha kéred). A weboldalkészítőd pedig meg tudja mondani milyen adatokat kezelsz mik segítségével és milyen céllal. (ha nem, akkor rosszul választottál..)
Milyen adatokat?
Az adatkezelő (weboldal tulajdonos, munkatársak akik hozzáférnek még az adatokhoz), igénybe vett szolgáltatók (tárhely, szállító cég, harmadik felek), stb
neve
természetes személy vagy egyéni vállalkozó esetén személyi igazolvány szám, lakcím és a lakcímkártya száma
Sütikezelési részleges vagy teljes tájékoztatás. Részleges ha van külön dokumentum a sütikezelésről. Erről részletesebben később…
Intézkedések az adatvédelemmel kapcsolatban.
Incidens bejelentési kötelezettségvállalás.
Panaszkezelés módja.
Ezek azok a dolgok, amiket mindenképp tartalmaznia kell, de nem mindenki kezeli ugyanúgy az adatokat ezért érdemes legalább konzultálni az oldal készítőjével és egy szakjogásszal a dokumentum teljességéhez.
Sütikezelés
Hogy mik is pontosan azok a sütik (Cookie-k), arra most nem térnék ki külön, de olvashatsz róla például az én sütikezelési tájékoztatómban.
A WordPress oldalak (alapból) két esetben készítenek sütit: regisztrációnál és hozzászólásoknál.
A WP megoldja nekünk a hozzászólásoknál a tájékoztatást, bár nem teljeskörűen, azonban több mint valószínű, hogy más sütiket is kezelünk az oldalunkon.
Pl. bármilyen harmadik féltől származó kiegészítés vagy funkció használ ilyen sütiket. Leggyakoribb és legismertebb talán a Google Analytics követőkódja. Még ha anonimizáljuk is az IP címeket, akkor sem vagyunk felmentve a tájékoztatás kötelessége alól.
Ugyanez a helyzet a Facebook Pixel-el vagy akár a “Like” és “Megosztás” gombokkal is, de még egy YouTube videó beágyazásánál is.
Bár manapság ritka, de még előfordulnak rossz megoldások. Fontos, hogy valóban blokkolja a nem működéshez szükséges sütiket az elfogadásig, ne csak kiírjon valamit.
Van jó hír is?
Van.
Bizonyos sütikhez nem kell hozzájárulást kérnünk külön, elegendő tájékoztatnunk a látogatót a meglétükről:
a felhasználói felület megjelenését/testreszabását segítő sütik
a felhasználó által rögzített adatokat tároló sütik
Minden máshoz hozzájárulást kell kérnünk és blokkolnunk kell míg meg nem kapjuk az engedélyt az elhelyezésre. A NAIH különösen hangsúlyozza a harmadik féltől származó sütiket ezen a téren.
A tájékoztatásban közölni kell:
a süti nevét
származási helyét
a kezelt adatot
a süti élettartamát
Ezek a sütik nem “települhetnek” a felhasználó gépére az engedélye nélkül, még akkor sem, ha a weboldal részben vagy egészben emiatt nem elérhető, vagy bizonyos funkciók elérhetetlenek a sütik nélkül.
A sütikhez egyesével külön-külön kell(ene) engedélyt kéri, nem lehetséges egyben. Persze valószínűleg aki ezt kitalálta, annak halvány dunsztja sincs a sütikről, hiszen egy átlagos összetettebb weboldal is 10-50 sütit használ manapság. Képzeld csak el, hogy 20-30-50 felugró ablak kéri az engedélyed, melyeket egyesével jóvá kell hagynod, még azelőtt, hogy bármit is látnál az oldalból…
Sok süti esetén azonban tényleg nem javasolt egyben kérni az engedélyt. Az okosok ezt felhasználási kategóriákkal oldották meg. És a kategóriát választhatod, vagy lebontva egyesével is, hogy mit engedélyezel és mit nem. Pl. analitikai célú, marketing célú, felhasználói élmény célú, stb.
Ezzel a megoldással már nem kötnek bele a működés ezen részébe.
A sütik korrekt kezelésére több nagyszerű bővítmény is van WordPress-hez is. Egy nagyon népszerű (bizonyos szintig ingyenes) és jó megoldás a Cookiebot.
Spórolás a sütikkel
Ne használjunk feleslegesen több sütit, mint amennyi szükséges.
Jól válogassuk meg a bővítményeinket WordPress oldalunkhoz, mert ugyanazt a feladatot ma már rengetegféleképpen el lehet végezni.
Jó példák erre azok a WordPress pluginok, melyek feladata, hogy minden blogcikk alá külön-külön betegyék a közösségi média gombokat (Like, Megosztás, Twitter, Google+, LinkedIn, stb).
Ennek ma már egyébként nem sok értelme van és lényegesen lassítja is az oldalt. Lehetőség szerint használjunk egy globális bővítményt és ágyazzuk be úgy, hogy minden oldalon megjelenjen.
Ha nem tudod, milyen plugonikat érdemes használnod, kérdezd meg kezelőorvosod, gyógyszerészed webfejlesztőd.
Egy jó weboldal nem csupán egy kiterjesztett névjegykártya. Lelke van!
Ez elsőre talán giccsesnek hangzik vagy hatásvadásznak, de…
Benne vagy te is és a vállalkozásod is. A stílusában, a megjelenésében, az elrendezésében, a színvilágban, a képekben és úgy az egészben. A profi weboldalad Te magad vagy, a személyiséged és a tevékenységed egyfajta digitális formában.
Hogyan tudod ezt átadni a weboldalon keresztül?
Ez a kérdés sajnos vagy nem sajnos, magában foglal 100 másikat. Az első és talán legfontosabb kérdés, hogy mi az X-faktorod? Mik az erősségeid és mik a gyengeségeid? Mi az, ami megkülönböztet téged a 100 vagy 1000 másiktól, akik ugyanezt csinálják? Mivel fogsz kitűnni a tömegből?
Egy profi, igényes weboldal elkészítéséhez már a tervezéskor tudni kell ezen kérdésekre (is) a válaszokat. Ha ezekkel nem vagy tisztában, lehet akármilyen jó a weboldalkészítőd vagy marketingesed, akkor is csak egy átlagos oldal lesz a tiéd is, mint számtalan másik.
Ugye ezt nem akarod?
Ha már kifizetsz befektetsz egy komoly weboldalba egy komoly összeget, akkor bizony joggal várod el, hogy az az oldal kitűnjön, ügyfeleket, klienseket, megrendeléseket szállítson, megmaradjon a látogatóban ha már járt nálad, hogy “igen, erre emlékszem..”
Ehhez viszont te is kellesz!
Hogyan adjunk lelket az oldalunknak?
Először is legyen személyes. A látogatóidnak tudniuk kell ki vagy, mit csinálsz, hogy csinálod, miért csinálod, stb. Ha nem tudják, nincs kivel azonosulniuk, nem kezd el kialakulni a szimpátia, az ismerkedés, a bizalom.
Bemutatkozás és fotó
Már a főoldalon érdemes egy rövid bemutatkozást megejteni és egy fotót kitenni rólad (és ha van, a csapatodról). Máris sokkal személyesebb a kontakt, hiszen vizuális és mentális ingerek érik a látogatód. Látnak téged egy képen, elolvasnak 2-3 mondatot rólad és arról mit csinálsz. Eldöntik szimpatikus vagy-e vagy sem. Az első benyomás nagyon fontos!
Te melyik ügyvédet, könyvelőt, műkörmöst, fodrászt, coach-ot, akárkit választanád?
Azt akinek az oldalán stock fotók vannak (laptopokkal meg íróasztalokkal és hasonlókkal) meg egy raklap “nesze semmi, fogd meg jól” leírás, vagy azt akiről látsz egy képet, (akár munka közben, akár csak egy beállított kép, ahogy “pózol” a háttér előtt) egy kis bemutatkozó bekezdést, hogy mégis ki ő, mi a fontos számára?
Egy “Rólam” menüpontban pedig kifejtheted bővebben… Mi a történeted, mi motivál, hogy csinálod , amit csinálsz, mitől vagy más stb.
Színek és formák
Érdemes továbbá a kinézet, a stílus tekintetében is rászánni 1-2 órát és elképzelni, hogy neked mi tetszene. Körülnézni, más, azonos tevékenységet végző oldalakat átnézni. Mik az általad kedvelt színek, melyik oldalak tetszettek és azok miért? A kerekebb formákat szereted vagy a szögleteseket? Az egyoldalas vagy a többoldalas megoldások tetszenek? Milyen animációk tetszettek – ha tetszettek egyáltalán -, és így tovább. Minél több az információ annál jobb neked is és nekünk is.
Ha “leülsz” egy dizájnerrel és/vagy weboldal készítővel konzultálni és mesélsz magadról, a tevékenységedről, a fent említett nézelődés eredményeiről, sokkal gyorsabban (így olcsóbban) és pontosabban tudják majd megvalósítani az elképzelésed, a lényed belevinni az új weboldaladba.
Ha nincs ilyen beszélgetés a projekt elején, az már régen rossz…
Ha már tudják ki vagy az nagyszerű, de ettől még nem leszel hiteles!
Hitelesség és referenciák
Hiteles referenciák
Iszonyú sokat dob a szimpátián és a bizalom kialakulásában a hitelesség. Tegyél ki referenciákat és írj róluk pár sort, hogy az emberek lássák, milyen munkát végzel, hogy valósítottál meg 1-1 projektet, kinél mire fókuszáltál, mi volt a kihívás.
Tegyél ki (valós, ellenőrizhető) véleményeket rólad és a munkádról. Olyan ez, mint amikor új telefont vagy laptopot veszel. Megnézed az értékeléseket, kinek mi volt a pozitív és mi volt a negatív tapasztalata a készülékkel kapcsolatban. Egy bemutatkozó weboldalon a termék te vagy és a szolgáltatásod, tevékenységed!
Ha látnak rólad visszajelzéseket az sokat lendít a személyed megismerésében és ez növeli a bizalmat és a hitelességet.
Akkor van kész a megjelenés része, amikor előtör belőled az a bizonyos érzés mikor ránézel: EZAZ!
Milyen még egy jó weboldal? Hibátlan!
Ha már van egy “csecse” terv vagy oldal, ami neked is tetszik és a szakemberek szerint is megfelelő – ez sok esetben némi kompromisszumkészséget igényel -, akkor jöhet a következő lépés, vagyis a validálás és az optimalizálás. Egy profi weboldal, ha nem is hibátlan, közel az, de az a minimum, hogy nincsenek rajta szarvashibák!
Elsőre az ember nem is gondolná, milyen apróságokon múlhat, hogy mennyire nagyot zuhanhat vissza a helyezésed a keresőben. Ezzel és számos bagatell hibával az oldalon látogatókat, potenciális ügyfeleket veszíthetsz .
Gyakori bakik átlagos weboldalakon
A weboldal lassú.
Az átlag felhasználó 3 másodpercet vár az oldalbetöltésére és ha addig nem lát semmit, vagy túl keveset, akkor pikk-pakk bezárja és nyitja a következőt.
A látogató nem tudja, jó helyen jár-e.
Szintén átlagfelhasználó 5-6 másodperc alatt dönti el, hogy a megfelelő oldalon jár-e vagy sem. Ha nem találja meg rögtön, hogy mivel foglalkozol, “buktad” is, hogy meg akarjon ismerni.
Összesen tehát kb. 5-6, de maximum 8 másodperced van arra, hogy megmutasd: ennél jobb helyen nem is lehetne, te vagy az akit keres és felkeltsd az érdeklődését!
Nagyon gyakori WordPress alapú oldal hiba, hogy a sok bővítmény, melyek nagyrésze kiváltható pár sor kóddal és/vagy az optimalizáltság hiánya miatt az oldalad nagyon sokáig tölt, mire mutat is valamit. Ezért kell programozói tudással rendelkező fejlesztőt választani! Egy elnézést, de “kattintóhuszár”, nem fog tudni neked olyan megoldásokat szállítani, amelyek tényleg minőségiek és ne származna belőlük valamilyen hátrányod. Fontos, hogy megkérdezd: bele tud-e nyúlni ha szükséges?
Bár nagyon sokoldalú és szuper rendszer, de akkor is csak egy fejlesztői eszköz, ami nem váltja ki a programozói tudást, még ha elsőre úgy is tűnik.
Ha ez megvan, nyertél magadnak még egy kis időt arra, hogy megválaszold a látogató kérdéseit és eloszlasd a kétségeit, ergo hogy meggyőzd: Téged kell választania!
Alapfeltétel, hogy minél gyorsabban, lehetőleg azonnal megtalálja azt az információt, amit keres. Lehet ez egy válasz a kérdésére vagy épp a kételkedés, hogy tudsz-e pont olyat, amit ő akar.
Nem találja az információt, amit keres.
Aki keres az talál… vagy mégsem?
Ha nem elég áttekinthető, túl szegényes vagy túl sűrű, nem kulcsszó-optimalizált a menü, az végzetes lesz. Gondolj bele, hogy pl. új nyílászárót szeretnél, és a weboldalon van egy rakás leírás, hogy milyen anyagokat használnak meg hol dolgoztak eddig, de sehol nem találod az árakat. Vagy épp fordítva… Meddig fogod keresni? Nem sokáig igaz?
A 2 legfontosabb kiindulási pont egy weboldalon a főoldal, amin lejjebb görget a felhasználó és a menü, ahol kattintgat. Ha ezek információtartalma nem elég átgondolt, logikusan felépített és pásztázható, az óriási konverziós hátrányt fog jelenteni számodra.
Rossz, optimalizálatlan képek és fotók
Futólag már érintettük a témát, most lássunk pár konkrétumot.
Akár túl kicsi, akár túl nagy a kép, nem lesz jó vége.
Ha túl kicsi vagy alacsony a felbontása a képeknek pixeles lesz. Ez bántja a szemet, sokszor hunyorítani kell ha ránézel. Kellemetlen lesz az oldalt nézegetni és a látogató inkább másik oldalt keres. Ugyanez áll a rosszul megválasztott színekre is.
Ha túl nagy a kép, akkor meg az oldalbetöltési idő bánja. Asztali gépen és laptopon sem szerencsés kicsit sem, de mobilon megbocsájthatatlan! A Google is rossz értékelést ad, hátrébb sorol és ha meg is találnak páran, nem fogják kivárni míg betölt az oldal, pláne ha látják, hogy egy díszítőelemre vártak ennyit, aminek kisebb a relevanciaértéke számukra. Az internetes szörfölés nagy része ma már mobilon történik, elengedhetetlen a mobilos optimalizáltság mind sebesség, mind megjelenés szempontjából.
A mai kor nagy vívmánya az okostelefon, amivel bárhol bármikor fotózhatsz is, ráadásul nagyon szép minőségben. 5-6, 12 megapixeles képeket készítenek gond nélkül. A telefonnal, tablettel, fényképezőgéppel készült képek 2000+, 4000+, sőt 6000+ felbontással jönnek létre átlagban, melyek mérete 2-4, de akár 6-8 megabájt is lehet. Ezeket a képeket ilyen formában sosem szabad feltölteni, ugyanis az egész oldal nem szabad, hogy ennyi legyen! A képek méretét alacsonyan kell tartani amennyire csak lehet, minőségromlás nélkül vagy minimális romlással.
Egy jól optimalizált kép mindenképp 1 megabájt alatt van és az emberi szemnek észrevehetetlen a minőségromlása. A 6000+ pixeles felbontású kép, ami ilyen formában 5-6 megabájt, a felbontás csökkentésével majd tömörítő algoritmusokkal 500-600 kilobájt méretre csökkenthető ami fél megabájt.
A kereső és a látogató is hálás lesz, ha optimalizált képeket használsz az oldaladon!
Természetesen kivétel lehet ez alól mondjuk egy fotós portfólióoldala.
Hibás, törött linkek
Ez is egy igen gyakori hiba, rengeteg oldalon. Lehet szép meg jó az a weboldal, de ha az egyik lapról kattint egy másikra az oldalon, ami máshova visz vagy 404-es hibaoldalra, az eléggé amatőr és elrettentő.
Érdemes ezeket rendszeresen ellenőrizni a tartalmi változások gyakoriságától függően.
Nem mobilbarát
Erről is volt már szó a képek kapcsán, ezért nem is mennék nagyon bele. A mai kor emberének minimum a fele telefonról internetezik, akár tetszik, akár nem. Ha telefonról nem tudja használni vagy nem elég kényelmesen, akkor az az oldal nem jó!
Nincs megtervezve a látogató útja
Melyik úton induljak?
Minden weboldalnak van egy célja. Ha nincs az már régen rossz.. Kell, hogy legyen! Ha csak azért létezik, mert kell, hogy legyen egy oldalad, az biztos nem sok mindenre lesz jó.
Ha a látogató eléri a célt, azt nevezzük konverziónak. Lehet ez a cél pl. hogy felhívjanak vagy írjanak a kapcsolatfelvételi űrlapon nekünk, lehet egy email feliratkozás, egy termék vagy szolgáltatás megrendelése, stb.
A weboldal azért kell hogy létrejöjjön, hogy ezt a célt, minél többször, minél hatékonyabban teljesítse. Ez a rendeltetése, a végzete, sorsa ha úgy tetszik.
A legtöbb látogató jó eséllyel először jár az oldaladon és veled ellentétben nem ismeri az oldalad. Meg kell mutatni neki mi merre van. Lépésről-lépésre egyengetni az útját. Belelátni a fejébe, hogy mikor mire kíváncsi és a megfelelő gombokat és linkeket a szeme elé tárni a megfelelő pillanatban.
Mondanom sem kell, ez az egyik legnagyobb kihívás egy profi weboldal készítésekor. Ezért kell ismerni a készítő(k)nek téged, a tevékenységedet, a pozícionálásodat, az ideális ügyfeledet (buyer persona).
Ezek fényében lehet kiválóan megtervezni a fent említett menürendszert, főoldalt és ezekkel a látogatóid útját, ami végül a célhoz vezet.
Van egy utolsó fontos dolog, amiről még nem volt szó. A folyamatosan frissülő, minőségi tartalom is a kiváló weboldal ismérve. Tudjuk, hogy ez jó a keresőnek és jó a látogatónak is, de hogyan valósítható meg?
A jó weboldal folyamatosan frissül
Légy jelen a szociális médiában! Minél több csatornán vagy jelen annál több látogatód (és ezzel potenciális ügyfeled) érkezik az oldaladra, ami az első lépése az ügyfélszerzésnek. Ezeket rendszeres posztolással érheted el.
Vezess blogot! A gugli és a látogatók is nagyra értékelik a rendszeresen frissülő, hasznos tartalmakat! Az optimális szám függ a konkrét tevékenységtől, de átlagban elmondható, hogy havi 2-4 cikk megfelelő mennyiség.
Rendszeres, friss tartalom
6+1 tipp, a minőségi blogcikkek írásához
A képek. Már megint azok a fránya képek..
1. A méret, a felbontás, amiről már beszéltünk itt is fokozottan érvényes! Ha nem megfelelő képeket használsz, lassan fog betölteni az oldal, hamar megtelik a tárhely, stb.
2.WordPress-nél gyakori hiba a nem megfelelő kiemelt kép választása. Ne használjunk álló képet kiemelt képként! Biztos nagyon szép az a fotó, elhiszem, hogy tetszik, de ha betöltéskor a cím sem látszik elsőre, az nem épp az ideális megoldás. Fekvő képet válasszunk és az álló képet használjuk fel a cikk közben.
3. Egy oldalas vagy kicsit nagyobb terjedelemnél még belefér, ha nem használsz extra képeket a bejegyzések közben, de hosszabb szövegnél lényeges, hogy az olvasó megpihentethesse a szemét 1-1 jól megválasztott kép nézegetésével.
És még mindig a képek?! Csak egy utolsót még:
4. Kell a rendes kép név, leírás, felirat, alternatív szöveg a fotóinkhoz. Ez főleg SEO (keresőoptimalizálás) szempontból fontos, nem a látogatóknak, de korántsem elhanyagolható. Ha ezek az infók nincsenek megadva vagy “IMG-2314324232.jpg” és hasonló elnevezések kerülnek ide, azzal csak magad alatt vágod a fát. Érdemes a cikk címéhez és a metaleíráshoz kapcsolódó szövegeket megadni, ha nincs semmi épkézláb ötleted használhatod a blog vagy oldal nevét, a bejegyzés címét vagy annak egy részét, esetleg a kategóriát.
5. Írj jól tagolt szöveget. Ezzel megintcsak két legyet ütsz egy csapásra. A keresőmotorok és az olvasók is szeretik. A nagy mennyiségű egybefüggő szövegre te sem nézel rá szívesen és inkább hagyod a fenébe.
Használj alcímeket, képeket, rövid bekezdéseket, kulcsszavakat, kiemeléseket.
Ha megfelelően elosztod, egyrészt pásztázható lesz, vagyis ha valaki átgörget egy részt a cikkben és mondjuk 3 alcímmel később kezd el olvasni újra, akkor is fel tudja venni a fonalat.
Másrészt pedig nem rettenti el az olvasót. Tud közben pihenni a szeme és észre sem veszi mennyit olvasott eddig. Gondoltad volna hogy ha ez egy word doksi lenne, ez már az ötödik oldal alja lenne?! (képek nélkül)
6. Illessz be linkeket. Az oldalon belüli és a más külső oldalakra mutató linkek elhelyezése is fontos egy optimálisan megírt cikkhez. Hivatkozz korábbi cikkekre és külső hiteles forrásokra mondandót alátámasztásához, megerősítéséhez.
+1 Fontos, hogy a tartalom, amit írsz tényleg hasznos legyen és informatív. A szöveg legyen stílusos, a fogalmazás tükrözze a személyiséged.
Aki esetleg nem ismerné a WordPress-t, ez a legnépszerűbb weboldal motor a világon. Ami egykor egy “sima kis” blogmotor volt, mára egy nagyon rugalmas és összetett CMS-sé (Content Management System, azaz tartalom kezelő rendszer) nőtte ki magát.
Miért?
Mostanában tucatjával készülnek az “X ok, hogy miért használj WordPress-t” és persze az ” X ok, hogy miért NE használj WordPress-t ” cikkek, így gondoltam én is ejtek pár szót a témáról.
Kinek?
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ezek a cikkek rendszerint vagy szakembereknek vagy hobbistáknak (nem, vagy kevésbé hozzáértőknek készülnek), de valahogy egyik cikk sem hangsúlyozza, kinek is szól. Márpedig (szerintem) nagyon nem mindegy! Éppen ezért szeretném leszögezni, hogy ez a bejegyzés a nem szakavatott embereknek íródott, a döntést segítendő. Egyébként már a döntés meghozatalában is érdemes kikérni egy szakember véleményét, ugyanis különböző feladatokhoz, célokhoz különböző eszközöket érdemes választanunk.
Ha pl. egy IKEA-s széket akarsz összeszerelni, mondjuk a csavarokat behajtani, azt megteheted egy kés hegyével is… Sokkal lassabban megy majd, nem lesz olyan szoros, billegni és/vagy inogni fog, hamarabb szétesik, sérül a kés hegye és a csavar fején a vájat is ugyan. De hé, ettől még meg lehet csinálni!
Viszont ha van egy megfelelő csavarhúzód, “vajúdás nélkül kaphatod meg a gyereket”.
A fent említett cikkek nagyrésze sajnos részrehajló, ugyanis a legtöbb szakember vagy WordPress szaki, vagy pedig az egyedi kódok, esetleg a marketing mágusa. És persze mindenki a saját “vallására” esküszik. Az okát inkább ne firtassuk, hisz nem is ezért vagyunk itt.
Jó, de akkor most kinek hihetek?
Egy ideális világban (vagy egy sokoldalúbb fejlesztő esetén) viszont nem kell(ene) szétválasztani a kettőt, mert tudja szállítani neked mindkét megoldást, mi több, keverni is! Lehet, (sőt javasolom) keverni a kettőt.
Attól, hogy vannak kész megoldások, nem feltétlen a legjobb választás, hiszen ezek a megoldások széles közönségnek készültek, ezért elég valószínű, hogy számodra is sok felesleges funkciót tartalmaznak, nem beszélve arról, hogy számtalan plugin (bővítmény) kiváltható néhány sor kóddal. Ez esetben az oldal gyorsabb, optimalizáltabb lesz, hiszen nem tartalmaz számodra kihasználatlan kódokat és funkciókat. Ráadásul (a legtöbb esetben) megkímél az admin felületen néhány beállítástól is.
Tény, hogy a WordPress úgy él a köztudatban, mint az a weboldal készítő motor, amivel csak össze kell kattintgatni a profi weboldalt. Minden problémára van plugin (bővítmény) csak kattintunk 2-t és minden meg van oldva. A milliónyi téma (sablon) segítségével a kinézetét is rengeteg módon változtathatod. Ez a rendszer azoknak készült, akik programozói tudás nélkül szeretnének (maguknak vagy rosszabb esetben másoknak is) weboldalt készíteni.
Ez így (szinte) igaz! De akkor mi a gond?
Az a probléma, hogy…
a sok plugin (10-12 felett) és/vagy nem megfelelő sablon iszonyúan belassítja az oldalt és nem lesz az a gyorsító plugin, ami segít rajta, főleg ha nincs megfelelően beállítva
az oldal nem biztonságos
nagyon korlátozottak a beállítási lehetőségek
a sok sablon mind egyforma ezért nincs egyediség
nem SEO (keresőoptimalizálás) barát
Ezek a problémák azoknak az embereknek problémák, akik nem ismerik eléggé a rendszert. Ha Te magadnak készíted a WP weboldalad, minden ismeret nélkül vagy akár videós, írásos tutorial-ok alapján, akkor jó eséllyel ezek (is) lesznek a problémáid (ritkaság, de láttam már kivételt). Ha egy szakember mondja ezeket, érdemes mást keresni, ugyanis ezek a dolgok megkerülhetők, megoldhatók. Idő, pénz és szakértelem kérdése.
A rendszer ingyenes, a bővítmények és sablonok jó része is, akkor miért fizetek? Csak a prémium kiegészítőkért? Az nem ennyibe kerül.
Szeretnék Neked idézni egy közösségi médiában közzétett kommentet, az úriember engedélyével:
Nap mint nap látni a csoportban a kétségbeesett posztokat, hogy egy produktív környezetben valamilyen komoly probléma van és a másodperc töredéke alatt szükség van megoldásra. Ezt fejteném ki az én meglátásom szerint, miért van ez szerintem.
Elsőként tisztázzuk mi a WordPress. A WordPress nem egy programozói, webfejlesztői tudást helyettesítő eszköz, hanem egy meglévő alaptudás felhasználását meggyorsító eszköz.
Amikor megbízol valakit azzal, hogy csináljon neked egy WordPress alapú WooCommerce webáruházat, akkor kapsz egy árajánlatot, ez akár több százezres nagyságrendű is lehet, ez feladatfüggő.
Amit hangsúlyozni szeretnék, hogy ilyenkor nem azt fizeted meg, hogy a megbízott embered felhúz egy WordPress-t, telepít egy sablont, egy Woo plugint és végigmegy a Woo beállításain, mert erre hobbi WordPress – esként is képesek vagyunk.
Ilyenkor
– megfizeted, hogy a webáruházad ne legyen olyan lassú, hogy 1.5 perc egy termékoldal betöltése, amit 100 emberből 95 ‘kiikszel’ 3 mp elteltével;
– megfizeted, hogy egy reggel ne arra ébredj, hogy az admin oldalad helyett egy fehér lap jön be;
– megfizeted, hogy valószínűleg több 100 plugin-t látott már és nagyobb eséllyel használ olyat, aminek telepítésével nem teszi elérhetetlenné az oldalad (vagy, ha elérhetetlenné is teszi, tudja, hogy mi okozhatta ezt);
– megfizeted, hogy a bankkártyás fizetés integrálása során nem ‘reméljük jól állítom be…’ hozzáállással dolgozik;
– megfizeted, hogy rendszered mindig naprakész és egy frissítés után, ha el is tűnik az oldalad, nem esik kétségbe, hanem záros határidőn belül megoldja;
– megfizeted, hogy tudja mi az, hogy PHP;
– megfizeted, hogy tudja mi az a CSS, ha valami elcsúszik a felületen, kijavítja
– megfizeted, hogy egy többnyelvű oldal esetén egy frissítés után újra kezdi az egész fordítást
– megfizeted, hogy rendelkezik SEO alapokkal és az oldalad nem a Google 1317. oldalán helyezkedik el és az oldalad címe a Google-ben ‘Lorem ipsum…’
– megfizeted, hogy különbséget tud tenni osztott tárhely és VPS között, tudja mikor melyiket érdemes használni
– megfizeted, hogy naprakész a tudása
– megfizeted, hogy 3 naponta nem kell kétségbeesetten segítségért fohászkodni semmilyen csoportba, mert mondjuk egy hiba miatt óránként 10 vásárlót veszítesz
– megfizeted, hogy nem fizeted meg a szakértő WordPress – esek tűzoltásért jogosan elkért díját, ami lehet, hogy többszöröse az egész webáruházad fejlesztési költségének
Ez a lista is csak egy töredék.
Nap, mint nap látni a posztokat, hogy valaki webáruházat készít WordPress – ben és egyből tolja ki produktív környezetbe, aztán térdre esik a rendszere az első legkisebb problémánál, ilyenkor keresi a tűzoltókat, akik a fejlesztési ártól jóval magasabb öszegért javítják a felmerült problémát, hozzáteszem jogosan.
…
Ami érdekes, hogy aki valójában ért hozzá (a csoportból 3 emberre merném bízni az oldalam és kérdés nélkül megfizetném a kalkulált összeget is a realitás határain belül), az olyan építő jellegű hozzászólást ír, amit ha megfogad a poszt tulajdonosa, nagyságrendeket lép a WordPress rendszere egy bizonyos ranglistán.
Ui.: 2-3 hónap után nem válunk WordPress trénerré, igen sok tanulási célú oldalt kell elkészíteni ahhoz, hogy éles környezetben is megállja egy WordPress oldal a helyét, különben vagy a kommentelők, vagy a robot – ok szétcincálják az oldalad.
Takács Miklós
Ha mindezek után, Te mégis inkább magad készítenéd el az oldalad WordPress-szel, Wix-szel vagy akármivel, kívánom hogy te legyél a ritka kivétel, de ha nem, akkor kérlek olvasd el a végét is a cikknek.
Tehát végeredményben. Érdemes használi a rendszert? Nem érdemes?
Ezt csak és kizárólag a Te igényeid határozzák meg! Az, hogy Te mit vársz el a weboldaladtól és hogy mit fogsz a jövőben?
A rendszernek megvannak a maga előnyei, megvannak a hátrányai és korlátai is. Megfelelő kezekben azonban bármit meg lehet csinálni ezzel is, éppúgy, mintha egyedi kódot íratnál vagy egyedi fejlesztésű CMS-re fejlesztetnél le valamit. A kérdés, hogy érdemes-e… Ezt viszont csak akkor lehet megmondani, ha tudni mik az elvárások.
Az egyetlen dolog, amit tanácsolhatok ez ügyben, hogy kérdezz meg egy hozzáértőt mit javasol, ha már Te is tudod legalább körülbelül, hogy mit is szeretnél. A “kell egy weboldal” kevés.
Hogy mégse engedjelek el üres kézzel, 1-2 általános tanáccsal tudlak ellátni csupán, anélkül hogy ismerném a Te egyedi igényeidet. WordPress-t akkor lehet érdemes választani (az egyedi kódolással szemben) ha
sok tartalmi változás várható (pl. blogcikkek vagy landoló oldalak,)
ha a későbbiekben bővítettni szeretnéd az oldalad funkcionalitását (könnyen, gyorsan, olcsón, fájdalommentesen)
folyamatosan frissen szeretnéd tartani/tartattni az oldal forráskódját (könnyen, gyorsan, olcsón, fájdalommentesen)
tudod előre, hogy váltogatni akarod, fogod a szakembereket
esetleg pár beállítást magad szeretnél állítgatni időnként ha már beletanultál (viszonylag könnyű releváns segítséget találni hozzá)
sok funkcióval bíró oldalt szeretnél, kicsit olcsóbban
Mit tehetek még érted?
Az igényeid ismeretében már több, pontosabb érveket mondhatok mellette vagy ellene és egy javaslatot is tehetek végül. Ehhez azonban Te is kellesz. Muszáj lesz végiggondolnod az elvárásaid és a terveid.
Egy igazán jó weboldalt úgy lehet létrehozni, hogy már az elején ismerjük a céljait és ennek megfelelően alakítjuk ki, ahelyett hogy “menet közben patkolnánk a lovat”, noha a WP-vel az is megoldható… (meséltem már az IKEA-s sztorit?!)
Ha onnan nézed, hogy kifizetsz befektetsz 200-300 ezer forintot az oldalba és ezért profi munkát vársz, akkor nem sajnálhatod az időt és az agysejteket arra, hogy minél alaposabban átgondold és megfogalmazd az igényeidet.
Milyen kérdésekre kell majd válaszolnod? Nálam ezekre: Ajánlatkérés
Ha elakadtál vagy úgy érzed nem ismered a lehetőségeket az igényeiddel kapcsolatban, esetleg segítségre van szükséged a kitöltéshez, a kapcsolat részben (az oldalak alján) található elérhetőségek valamelyikén keress meg és szívesen (díjmentesen) segítek.
